Stolcz Ádám

Ne hajts rám

Ne hajts rám
én alád fekszem,
először a kéz,
aztán a lábnyom.
A cigánykereked
alatt a testem,
ó akrobatikus mutatványom,
ha szar is voltam,
de mire végeztem
a tréninggel,
gyorsan mentél
mint a meghajlás,
ha már elviselhetetlen
a vizelési inger.

Ahogy a tésztát…

6.

Ahogy a tésztát a villádra csavarod,
az érhálózatommal mumifikálsz engem,
amin át az erőmet kiszopogatod,
te táplálod ezt lédús kúszónövényt bennem,

ami termést hoz és dinnyévé érik,
nekem a fejem pedig egészen dinnyeforma,
a vörös ínyben ülnek
a kis fekete fogak.

Ki ne magozzátok,
ki ne magozzátok
az én egészen
vagy félig elrothasztott
dinnyemosolyomat.