|
Török Sándor Mátyás
Betonlapok
A betonlapok, a gyógyszer ízű föld,
Egy oszlásnak indult zománc-gondolat,
És pár megalvadt érme meg kőtábla alatt
Felejtettelek,
Arcod mozaikká darálva,
Gyomrod tartalmát kitaposva,
Bőröd leszaggatva,
Hogy megspóroljalak.
Egyszerű fények
Egyszerű fények
a sehova tanúi
az asztal és a szék.
Levegő szelídít
havazni nem fog,
vigyázz, az ablak betörik,
Ma nem te komponálsz.
Halkítsd le a tévét,
a baglyokat kint nem fogod,
oltsd le a villanyt,
a holdat nem fogod.
Egyszerű fények,
Ma nem te komponálsz.
Üvölts, ha mersz,
dobolj, ha mersz,
keservet
illékony elméd
csak magának keverhet:
a falnak sincs füle,
értelme a jelnek,
Ma nem te komponálsz,
a tanúk figyelnek.
|