Vörös Éva

Beszélgetés dr. Kásler Miklós professzorral

- Ön a magyar szellemi élet kiválóságainak elismerésére létrehozott Príma díjat nyerte el a magyar tudomány kategóriájában. A díjat tudomásom szerint jótékony célra ajánlott fel.
Mi az a jótékony cél, vagy törekvés, melyet érdemesnek tart az ilyen módon történő támogatásra?

- A tehetséges fiatal magyar onkológusokat szeretném támogatni. A díj kétévente esedékes kamatait a Magyar Onkológusok Társasága kongresszusán nyújtanák át, egy 35 év alatti, az onkológiához kötődő tudományokban sikereket elért fiatal orvos részére.

- Az általunk ismert statisztika szerint a magyar ember hajlamos megfeledkezni a betegség-megelőzés fontosságáról. Magyarán: kevesen vesznek részt szűrővizsgálatokon. Ön mit javasola annak érdekében hogy még hatékonyabb legyen az egészségügyi propaganda?

- Ez társadalmi feladat, de mindenkinek megvan benne a szerepe.
Már az iskolákban az egészségórákon a tanulók kapjanak információkat a daganatos betegségek tüneteiről, panaszairól, általában a szűrésről, a szűrésen való részvétel fontosságáról.
Rendkívül lényegesnek gondolom, hogy a televízió csatornák és újságok foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Mutassanak példát híres emberek, művészek, politikusok, akik részt vesznek a szűrésen is, a cas médián keresztül el lehet juttatni ezt az üzenetet az emberekhez.

- A televízióból, újságokból, a megjelenő hírekből az tűnik ki, hogy az egészségügy egyre jobban üzleti alapokra helyeződik, amely ellentétes a sokat idézett mondással, hogy "a betegek jóléte a legfőbb törvény".
Az Ön intézetét- az Országos Onkológiai Intézetet - mennyire érinti a szemléletváltozás?
- Az intézet a klasszikus orvosi szemlélet alapján áll, a hippokrateszi eskü szelleméhez tartja magát az intézet. Mi gyógyítjuk a beteget és nem egészségügyi szolgáltatásokat nyújtunk.
A legkorszerűbb kezelés mellett foglalkozunk a betegek lelkével, az emberi szervezet egységét, a testet és a lelket együttesen kezeljük.

- Az eddigi kutatások szerint egyre több fiatal lesz daganatos beteg. Mi ennek az oka?

- A daganatok kialakulásában fizikai, kémiai, biológiai tényezők játszanak szerepet. A táplálkozásnak van rendkívül nagy szerepe. Túlsúlynak, fizikai aktivitásnak, a dohányzás elkerülésének, alkohol fogyasztás redukálásának. Mindezek együttesen járulnak hozzá a daganatok kialakuláshoz. Sok tényező együttes hatásáról van szó, ami általában a technikailag fejlett iparosodott országokban a környezetkárosodással, az élelmiszerbizonytalansággal, más tényezőkkel együtt hatnak. Az életmódon kívül az egészség további fontos meghatározója az ország gazdasági fejlettsége, teljesítőképessége és a társadalmon belüli egyenlőtlenség

- Hogy ítéli meg a rákkutatás helyzetét a mai Magyarországon?

- A magyar rákkutatás mindig is az európai élmezőnyhöz tartozott.
Jelen pillanatban is így van. Egyik példája, hogy nagy nemzetközi társaságoknak magyar elnökei voltak. Vezető tisztségviselők vannak az európai onkológiai mozgalmakban. Nagy elismerés volt az is, hogy az Országos Onkológiai Intézet az elsők között szerezte meg az európai akreditációt.
Olyan egyesüléseknek tagja, amelyek az európai vezető rákintézetekből jöttek létre.

- Ahhoz, hogy egy nagyon korszerű gyógyszer egy adott beteg esetében hatásos vagy sem, milyen vizsgálatokat kell elvégezni?

- Elsősorban a nagyon korszerű molekulárpatológia vizsgálatokról van szó, immunhisztokémiai vizsgálatokról, ami a terápiás érzékenységet jelzi. Itt sejtalatti struktúráknak a vizsgálatáról beszélünk, a gének vizsgálatáról, amik a rák kialakulásában szerepet játszhatnak. Ezek a vizsgálatok információt adnak arra vonatkozóan, hogy az a sejtalatti struktúrában lévő hiba, ami a rákos daganat kialakulásában szerepet játszik, egy adott gyógyszerrel befolyásolható-e vagy sem.

- A terápia összeállításában a centrumképzésnek nagy szerepe lehet. Erre a szakma-politika megfelelő fejlesztési alapokat hoz létre?

- Rendkívül erőteljes az európai törekvés, a nagy kompenzív rákcentrumok hálózatának a kialakítására, ez biztosítaná a daganatos betegek korszerű ellátását, hiszen itt vannak együtt azok a diagnosztikai és terápiás monolitások, amik szükségesek ahhoz, hogy a beteget eredményesen lehessen kivizsgálni és gyógykezelni.
Egész Európában folyik a centrumképzés. Magyarországon is. És az EMF keretén belül a közeljövőben ismereteim szerint megjelenik az onkológia fejlesztése, ami a centrumképzésnek bizonyos fokú anyagi hátteret biztosít.

- 2013-ban a megbetegedések száma 26 millió, a halálozások száma 17 millió lehet.
A civilizáció okozta környezetkárosodások ebben fontos szerepet játszanak.
Milyen módszerekkel lehetne ezen változtatni?

- A primer prevenció lenne a leglényegesebb, ami a daganatkeltő tényezők kiiktatását jelenti az életünkből. Felsoroltam a primer prevenció lehetőségeit, dohányzás ellenes küzdelem, helyes táplálkozás, fizikai aktivitás, túlsúly elkerülése, megfelelő életmód, stresszhelyzetek elkerülése és annak a több mint kétezer kémiai anyagnak az eliminálása, amelyik szerepet játszhatnak a rák kialakulásban.
Védelem az ionizáló sugárzástól. A biológiai tényezők között a humán papiloma vírus, amire már van vakcináció, illetve a Hepatitis B, C, vírus, amire csak várható a vakcináció.

- Annyi művész volt eredetileg orvos, vagy dolgozott az egészségügyben, Csáth Gézától, Csontvárytól, Németh Lászlón át Csehovig illetve Maughamig.
Mi a véleménye az orvoslás és a művészet kapcsolatáról?

- Rendkívül szorosnak érzemezt a kapcsolatot. Az orvoslás a fogalom klasszikus értelmében nem kizárólag a test gyógykezelése megadott módszerek szerint, hanem az egész ember kezeléséről van szó.
Hozzátartozik a lélek, az orvos-beteg kapcsolat, az empátia. Az az orvos, aki kulturált, művelt, nyilvánvalóan sokkal szélesebb alapokon tud a betegével meghitt viszonyba kerülni, mint az, aki nem.

- Aki ismeri Önt, tudja: micsoda hittel bír hivatása iránt. Kérem, árulja el, honnan merít erőt ehhez az irigylendő hithez?

- Azt hiszem onnan, hogy nyugodt a lelkiismeretem; nyugodt abban az értelemben, hogy mindent megteszek a betegekért, ami rajtam múlik. Különben úgy gondolom: egy orvosnak figyelnie kell Csehovra, aki azt mondta: "Nem azért születtünk a világra, hogy boldogok legyünk, hanem, hogy teljesítsük a kötelességünket".
Én még hozzátenném Csehov mondatához, hogy ha az ember teljesíti kötelességét, akkor egyúttal boldog is.